Spotternap Ferihegyen, avagy amikor a repülőtér is átírja a forgatókönyvet
A hétvégén a fotóklub tagjaival a ferihegyi repülőtérre látogattunk, hogy egy közös spotter napon örökítsük meg a légiközlekedés legizgalmasabb pillanatait.
Remek társaság jött össze, összesen nyolcan vágtunk neki a napnak. A jó hangulat már az első percekben megvolt, a beszélgetések mellett a fényképezőgépeknek természetesen nem sok pihenő jutott, hiszen folyamatosan érkeztek az újabb és újabb témák.
A terv egyszerűnek tűnt, a Cargo-dombon kezdünk, ahol a felszálló gépekre vadászunk, majd átvonulunk a Spotter-dombra, és a leszálló forgalmat vesszük célba. A gondosan összeállított járatlistán szerepeltek a nap különlegesebb vendégei és néhány igazi „nagyvas” is, így minden adott volt egy tökéletes repülőfotós naphoz.
Aztán közbeszólt az időjárás…
A statisztikák szerint százból talán egyszer vagy kétszer fordul elő, hogy a gépek Vecsés irányába szállnak fel a megfordult szél iránya miatt. Nos, természetesen nekünk sikerült pontosan ezt az egy alkalmat kifognunk. Így az előre kinézett különleges és óriás gépek a repülőtér túloldalán emelkedtek a magasba, mi pedig csak integethettünk utánuk.
Az eredeti tervet ezért gyorsan át kellett írni. Bár elsőre csalódásnak tűnhetett volna a helyzet, de egy fotósnak mindig alkalmazkodni kell a körülményekhez.
A Spotter-dombra átköltözve újabb meglepetés várt ránk. Közel 35-40 percig egyetlen gép sem indult. A padon ülve a társaság már lassan az indulást fontolgatta, amikor a repülőtér úgy döntött, mégsem hagy minket teljesen fotó nélkül. Rövid időn belül 3-4 felszálló gép is érkezett, amelyek végül megmentették a délutánt.
A csapat ezután kettévált. Az egyik fele a nap lezárásaként egy jól megérdemelt fagyizás mellett döntött, míg a másik fele áttelepült a kifutópálya vecsési végéhez. A kitartás meghozta a jutalmát: a lemenő nap aranyszínű fényei tökéletes hátteret biztosítottak néhány igazán hangulatos felvételhez. Az aranyórás képek elkészítése után természetesen mi sem maradtunk ki a program záróeseményéből, a fagyizásból.
A nap végére egyértelművé vált, hogy nem csupán a fényképek miatt volt sikeres ez a kirándulás. A repülőgépek fotózni elsőre könnyűnek tűnik, valójában azonban sok beállítást és kísérletezést igényel. A közös ötletelések, a technikai tapasztalatok megosztása és az egymástól tanult apró trükkök legalább olyan fontos részei voltak a programnak, mint maga a fotózás.
Éppen ettől is lett szerintem emlékezetes ez a spotternap.
Köszönjük minden résztvevőnek a jó hangulatot és az együtt töltött időt. Legközelebb bízva abban, hogy akkor már a tervezett felszálló forgalmat is sikerül lencsevégre kapni. Addig pedig maradnak a remek fotók és a közös élmények emlékei.
Írta és fotó: Bagi János
