Utazó objektívek
„három nézőpont, egy közös történet”
Francsik Ildikó, Gánóczy Éva, Roca-Garciarena Beatrix
kiállításának megnyitója.
2026. április 7. kedd, 18 óra
Kőrösi Kulturális Központ Takács István Galéria
1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
2026. április 7-én közös kiállítása nyílt Francsik Ildikónak, Gánóczy Évának és Roca- Garciarena Beatrixnak a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Házban, amely intézmény egyébként is a Kőbányai Fotóklub foglalkozásainak helyszíne. Mindhárman hosszú évek óta tagjai a Kőbányai Fotóklubnak. Nem ismerem a lányokat régóta, de azt látom, hogy kiváló fotósok. Nagyon sok pályázaton indulnak és nagyon sok díjat el is hoznak, megérdemelten. De ez a kiállítás nekem nem erről szólt. Számomra nem az volt a lényeg, hogy falon van egymás mellett körülbelül 50 gyönyörű kép, amelyek 90%-ka már díjat is nyert.
A lányok együtt utaznak és együtt fotóznak. De nem ugyanazt. Tényleg 3 objektíven keresztül látják ugyanazt a valóságot, mindenkinek a saját stílusa szerint. És nem volt két hasonló kép sem, számomra ez megdöbbentő volt, mert már én is jártam fotóstúrán és az a tapasztalatom, hogy nagyon sok hasonló kép készül. Szerintem ez azért fordulhat elő, mert mind a három lány képes a saját egyéni látásmódját és stílusát láttatni akár ugyanabban a témában. Szerintem Ildi képein gyakran a streetfotózás, a hangulatok vagy a makrójellegű részletek dominálnak, Évának nagyon egyedi tájképei vannak, de a különböző geometriai formák izgalmas elrendezése is gyakori nála; Betti tájat, várost is fotóz, de igazából az absztraktokban verhetetlen. Természetesen a kiállításon nem csak utazásokról, hanem fotóstanfolyamokról is visszaköszöntek nagyon szép és érdekes képek, portrék.
A kiállítást Balázs Róbert azaz R’bert Bob nyitotta meg, aki a Prizma Kör pályázatainak „szülőatyja” – a nyertes képeket a pestújhelyi közösségi házban szokta kiállítani-, nagyon kedves és értékes beszédet mondott és még egy aranyos vers is belefért. Pavlovits Dávid gitárművész játéka kísérte a felvezetőt és Betti -fél- spanyol anyanyelvűsége miatt spanyol szinkrontolmács is fordított.
A fotós utazásokon nincs rohanás, ideges városnézés, kipipálandó látnivalók, van viszont korai napkelte és késői naplemente, megborult bioritmus és étkezés, kerítéseken átmászkálás, a fény kergetése a legeldugottabb zugokba is. Azt gondolom Ildi, Éva és Bea nemcsak a bilbao-i, lisszaboni, velencei vagy toszkán képekkel és az értük kapott megérdemelt díjakkal gazdagodott, hanem egy erős barátsággal is, ha úgy tetszik szövetséggel, ami átcsillan az objektívek prizmáján. És ezt mutatták meg nekünk április 7-én a Kőrösiben.
Szukfiel Gabriella írása
