A 2010-es évek közepén felírtam a képzeletbeli bakancslistámra: milyen jó lenne egy fotográfiával foglalkozó alkotó csoporthoz tartozni, ahol hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhatnék. Úgy tűnik, a kérésem meghallgatásra talált: idén már a hetedik évemet kezdem klubtagként a Kőbányai Fotóklubban.
A művészet már gyermekkoromban felbukkant az életemben: zenetagozatos iskolába jártam, és egészen középiskolás koromig zongoratanulmányokat folytattam. Aztán hosszú szünet következett, majd jócskán felnőttként került újra a kezembe egy önkifejezésre alkalmas eszköz, amelyet végre a sajátomnak éreztem.
Családi események és barangolások megörökítésével indult a folyamat. A képalkotás világa egyre inkább rabul ejtett, az érdeklődés szenvedéllyé mélyült, így néhány év autodidakta tanulás után újra iskolapadba ültem, 2018-ban fotográfus végzettséget szereztem.
2019 őszétől vagyok a klub tagja. Számomra ez nemcsak egy jó közösséget jelent, hanem a közös fotós programokon és a képértékeléseken keresztül egy intenzív fejlődési lehetőséget is magában rejt.
Fotópályázatokon elért eredményeim nyomán 2024-ben A-MAFOSZ, 2026-ban pedig AFIAP diplomát szereztem.
Az emberek fényképezése áll legközelebb hozzám. A szépséget keresem az emberi arcokban, a hétköznapok apró történeteiben, a város és az ember viszonylatában – de főképp azokban az illékony pillanatokban, amelyeket ez a kis fekete szerkezet kimetsz az időből.
Úton vagyok, még tele megvalósításra váró tervekkel…
